Plenáris előadóink III.

S. Varga Pál

S. Varga Pál a 19. századi magyar irodalom kutatója, akinek irodalomtörténészi munkásságát szerteágazó érdeklődés jellemzi, hiszen monografikus szinten dolgozta fel a századvég líráját (Vajda János, Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő költészetét poétikai és a művek világképének szempontjából értékelte, a romantika és modernitás megszakítottságában értelmezte). Kölcsey Ferenc gondolkodói arcképének vizsgálatát is önálló könyvben dolgozta fel, hogy később pályája újabb fordulataként Az ember tragédiájának szentelje figyelmét. Összegző korszakmonográfiájában nagyfokú alaposággal tárgyalta a nemzet-fogalom különböző értelmezéseit és hagyományait és ezek megjelenéseit a 19. századi irodalmi gondolkodásban. S. Varga Pál kérdezésfelvetései az emberről alkotott fogalmak, gondolkodásmódok történeti eltéréseit célozzák, ez a kultúrantropológiai horizont szervezi legutóbb megjelent kötetének tanulmányait is, legfrissebb írásainak irányát pedig az imagológia és az emlékezethely eredményei határozzák meg.

  Az antropológiai mellett eszme- és kritikatörténeti vizsgálatokat is végez, utóbbinak kitüntetett alakja Arany János, hiszen tanulmányainak, kritikáinak kiadását gondozta, valamint Arany szépirodalmi műveiről is jelentős interpretációkat közölt (a Buda haláláról, a balladákról vagy a Toldiról és a Toldi estéjéről írott dolgozataira gondolhatunk). Az Arany-kritikai kiadás munkálataiban is részt vesz, a kései kisebb költemények sajtó alá rendezését koordinálja. Sokoldalúságát mutatja, hogy mindezek mellett egyetemi tankönyvet is írt Imre Lászlóval közösen a 19. századi magyar irodalom második feléről; létrehívója és főszerkesztője volt a Debreceni Disputa című folyóiratnak, szerkesztője a Csokonai Könyvtár sorozatnak, valamint nyelvi lektorként vállalt elvitathatatlan érdemeket a finnországi Jyväskyläben a hungorológia szak megalapításában. 2016-ban az MTA rendes tagjává választották, műveiben szellemi örököse a debreceni iskolának, a Barta János, Bán Imre, Julow Viktor által fémjelzett hagyománynak. 

Plenáris előadóink II.

Milbacher Róbert

Ha valaki Milbacher Róbert irodalomtörténeti munkáinak sajátosságait szeretné számba venni, akkor a maga elé helyezett jegyzetlapra sűrű rendben olyan kifejezések kerülnének, mint a recepciótörténet szoros olvasása; egy-egy szöveg értelmezési hagyományában jelentkező „félreolvasások”, törések és az általuk keletkezett látens ítéletek továbbélésének kíméletlen leleplezése; a nemzeti identitást is meghatározó klasszikus művek (például a Hymnus és a Szózat) kultikus olvasatának lebontása; vagy az irodalmi népiesség paradigmájának felmutatása. Milbacher Róbert a Pécsi Tudományegyetem docense, akinek értelmezésmódját a bátor, invenciózus problémafölvetések és az irodalomtörténet (metaszintű) olvasása jellemzi. Erre szolgált példaként első kötete, melyben az irodalmi népiesség, valamint a „póriasság” diskurzusát elemezte a bahtyini karnevalizáció keretében, kifejtve azt, miként alakult elit és populáris kölcsönfogalma a 19. század elején és közepén.

  2009-ben megjelent Arany-könyvében a szerzőt és a műveit körüllengő kultusz kialakulását és markáns értelmezések közhellyé válását tárja fel, hogy az így „megtisztított” szövegek újraértésére vállalkozzon. Hasonló módszertani lépéseket láthatunk Milbacher legutóbb megjelent kötetében: a tanulmányok egyik központi kérdése a magyarság értelmezése Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi verseiben és ezek szerepe a nemzeti identitás létrejövésében. A Milbacher szövegeire jellemző kimunkált nyelvezettel immár nemcsak tanulmányait olvasva, hanem a tavaly megjelent első (rögtön díjjal is kitüntetett) szépirodalmi könyvében is találkozhatunk. Az áprilisi konferencián azonban elsősorban szakmai minőségében fogjuk köszönteni előadóink között. 

Plenáris előadóink I.

Keszeg Anna

Keszeg Anna kutatói munkásságát a rendkívüli sokoldalúság és szerteágazó figyelem jellemzi. Tudományos pályáját a 18–19. századi irodalom kutatójaként kezdte, monografikus feldolgozását adva az erdélyi lelkész-költő, Gyöngyössi János életművének, amelyhez szervesen kapcsolódik a szerző műveinek Keszeg Anna által szerkesztett elektronikus forráskiadása is. Mindezekkel párhuzamosan figyelemmel kísérte a kortárs magyar és francia kulturális eseményeket, ennek egyik izgalmas feldolgozása a francia irodalmi és kulturális jelenségekkel foglalkozó esszékötete. Szaktanulmányai mellett kritikái, recenziói és egyéb cikkei jelzik ezt az érdeklődést. Változatos és invenciózus ars poeticáját jellemzi, hogy harmadikként megjelenő kötetében ismét új vizsgálati terepet választ: az erdélyi Torockó településhez kapcsolódó társadalmi képzeleteket rendezi egy egységes keretbe, a későmodernitás a kortárs társadalmi képzelet mozgó és mobilis jellege mellett érvelő elméleteit alkalmazva.

Újabban a kommunikáció- és médiatudomány keretei között végez kutatásokat, a vizuális kultúra, a vizuális kommunikáció, a populáris látványkultúra, a divatelmélet és divattörtének, valamint a társadalmi imaginárius és életettörténet-kutatás témaköreiben. 

Szerkesztőként a kolozsvári Korunk folyóiratban, a Komp-Press Kiadó, a Ráció Kiadó valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyes kötetiben vállalt szerepet. Jelenleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában megjelenő média- és kommunikációtudományi könyvsorozat, a Letöltés egyik szerkesztője.

Visszaszámlálás indul ;)