Rólunk mondták

Sajtóvisszhang a konferenciáról:

http://hirek.unideb.hu/hu/hir/20170428_arany-janosrol-es-korarol-az-egyetemen

VII. szekció előadói

Pálfy Eszter 

Pálfy Eszter vagyok, a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, jelenleg az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa. 2013-ban szereztem diplomát a pécsi bölcsészkaron magyar és esztétika szakokon. Mesterszakos tanulmányaim alatt a Kerényi Károly Szakkollégium tagja, a PhD-s években pedig mentora voltam. A 2013-as debreceni OTDK-n második helyezést értem el a Régi magyarországi irodalom szekcióban. Számos konferencián szerepeltem, tanulmányaim és kritikáim konferenciakötetekben, a Magyar Könyvszemlében és a Jelenkorban jelentek meg. Disszertációmban egyrészt Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénusát vizsgálom kiadás-, költészet- és eszmetörténeti szempontból, másrészt pedig Wesselényi Ferenc és Széchy Mária történetének 19. századi továbbélésével foglalkozom.

Bozsoki Petra 

Bozsoki Petra vagyok, a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola elsőéves hallgatója. Disszertációmat a 19. század második felének magyar női önéletrajzi jellegű szövegeiből írom. Egy-egy női szerző alakjára koncentráló, mikro-nőtörténeti elemzést végzek, az önéletrajzi szövegek társadalom- és kultúrtörténeti beágyazottságát értelmezem, valamint azok gender és narratológiai szempontot mozgósító olvasatára teszek kísérletet. Elsőként Kánya Emília emlékirataival kezdtem foglalkozni, előadásomban is az emlékiratában és a publicisztikai írásaiban megformált nőkép(ek)ről fogok beszélni. Korábbi kutatásaim során Weöres Sándor költészetének festészeti témájú verseivel és Szijj Ferenc lírájának fenomenológiai irányultságával foglalkoztam. Érdeklődésem középpontjában állnak továbbá a képzőművészet és a költészet kapcsolódási pontjai, a feminista irodalomtudományok és a mikrohistorizmus kérdésfelvetései, valamint a kortárs magyar líra aktuális fejleményei.

VI. szekció előadói

Górász Péter

Górász Péter vagyok, 1992-ben születtem. Előbb a veszprémi Pannon Egyetem színháztörténet szakirányú magyar alapszakán, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalom- és kultúratudomány mesterszakán szereztem diplomát. Erasmus hallgatóként egy évet töltöttem Rómában: a La Sapienza egyetemen folytattam színháztudományi stúdiumokat. 2014-ben a budapesti Kortárs Drámafesztiválon végeztem szakmai gyakorlatot. Részt vettem a FISZ és a KonTextus Műhely közös projektjeként megvalósuló Hotel Jókai irodalmi séta szervezésében és megvalósításában. Tavaly nyáron a FISZ-tábor koordinálásában is közreműködtem. Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának munkatársa vagyok. Kutatási területem a kortárs magyar verses elbeszélések; ezen belül a kortárs magyar verses regények, s ezek kapcsolata 19. századi elődeikkel. Eddig a Tiszatájonline-on, a Kortárs Online-on és a Literán jelentek meg publikációim.

Pataky Adrienn

Magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtudomány és drámapedagógia szakokon szerzett bölcsész és tanári diplomája után PhD-tanulmányait az ELTE BTK Általános irodalom- és kultúratudomány oktatási programján végezte. Jelenleg doktorjelölt, tudományos segédmunkatárs, az ELTE BTK és a Balassi Intézet óraadója (elsősorban modern és kortárs magyar lírát tanít). Emellett a Pesti Bölcsész Akadémia egyik főszervezője, több verseskötet, illetve irodalomtörténeti témájú kötet (társ)szerkesztője, s 2014–2017 között a Kortárs Online szépirodalmi rovatának vezetője Nagypál Istvánnal.  Disszertációját a 20. századi magyar szonettről és előzményeiről írja. Kutatásaiban emellett elsősorban az újholdasok és a nyugatosok munkásságára, kéziratos hagyatékára, illetve a kortárs költészet irányaira összpontosít. Első tanulmánykötete: Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráról a ’45 utáni magyar irodalomból (Ráció, 2016). Jelenleg disszertációja lezárása mellett egy Nemes Nagy Ágnessel és az újholdasokkal foglalkozó tanulmánykötet szerkesztésén dolgozik, illetve Babits Mihály és Gellért Oszkár 1930–1941 közötti Nyugat-levelezését rendezi sajtó alá Buda Attilával. 

Kerekesné Bíró Éva 

2006 óta a Déri Múzeum irodalmi muzeológusa vagyok, 2010 óta múzeumpedagógiával és módszertannal is foglalkozom. Miskolcon végeztem egyetemi tanulmányaimat, először francia nyelvtanári oklevelet, majd a Miskolci Egyetem magyar szakán magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár oklevelet szereztem. Néhány éve végeztem az ELTE múzeumpedagógiai szaktanácsadó szakán. Az irodalmi kiállítások közönsége egy-egy tárlatvezetés vagy múzeumpedagógiai foglalkozás után gyakran érdeklődik egy-egy költő, író egészen személyes oldala felől. Szerencsés esetben ezek a kérdések beszélgetéssé válnak, és a látogatóknak sokszor úgy felkelteti az érdeklődését egy-egy irodalmi személy élethelyzete, hogy ez megváltoztatja hozzáállásukat az írói életmű iránt. A hétköznapi látogatóknak természetes igénye, hogy a szépirodalmi műalkotások mellett az „embert” is megismerjék. Arany János személyisége, puritán, szorgalmas élete, alázatos, ugyanakkor stabil és erős értékrendje mindig nagyon rejtélyessé tette őt számomra. A szakirodalom, az életmű feldolgozásának oly sok szempontú megismerése után sem tudom, hogy ki lehetett ez az ember? A fenti látogatói attitűd figyelembe vétele irányította figyelmemet e kérdések felé. Vajon megismerhető-e Arany János magánemberként most, a 21. században?

V. szekció előadói

Schrek Katalin 

2012 óta vagyok a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, de már 2008 óta végzem kutatásaimat Dr. Bodnár Erzsébet témavezetésével. Doktori témám diplomáciatörténeti jellegű: az angol-orosz válságkezelési mechanizmusok a 19. század első felében, a keleti kérdés kríziseinek tekintetében. Érdeklődési köröm azonban ennél tágabb területet ölel fel. A diplomáciatörténethez kapcsolódóan korábban már foglalkoztam egy-egy diplomata pályájának vizsgálatával (pl.: K. A. Lieven herceg londoni orosz követ és David Urquhart konstantinápolyi brit diplomata tevékenységével). Ebbe a kutatási irányvonalba illeszkedik jelenlegi témám, amely Esterházy Pál Antal londoni követségének, a brit politikai körökkel fenntartott kapcsolatrendszerének és a nemzetközi ügyekben való szerepvállalásának vizsgálatára összpontosít.

Boldog-Bernád István - Mészáros Gábor

Boldog-Bernád István vagyok, a Magyar és európai felvilágosodás doktori program másodéves hallgatója az ELTE BTK-n. Disszertációs témám Kisfaludy Károly kapcsolatrendszerének és irodalomszervezői munkásságának feltárása. Ehhez elsődleges forrásként a Kisfaludy-levelezést használom, amelynek kritikai kiadása is szerepel a céljaim között. Részt veszek Beöthy Zsigmond önéletírásának és egyes műveinek (Követválasztás, publicisztikák, levelek) sajtó alá rendezésében, irodalmi adatbázisok építésében, régi könyvek, folyóiratok és kéziratok archiválási munkálataiban. Mindemellett foglalkoztat még a gótikus és fantasztikus irodalom tudományos igényű vizsgálata. 

Mészáros Gábor: Kutatási területem: az eszmetörténet és irodalomtörténet határterületei a 18–19. századi magyar és európai irodalomban, a textológia, irodalmi kapcsolatrendszerek a 18–19. századi magyar irodalomban, valamint Pálóczi Horváth Ádám kéziratos szövegeinek kritikai igényű feldolgozása. Doktori értekezésemben egy kéziratban maradt, elveszettnek hitt Pálóczi Horváth Ádám-mű (a Hol-mi negyedik része) kritikai igényű feldolgozását, kiadását végzem el. A Csurgói Könyvtár kézirattárában található, 217 különböző irodalmi művet és levelet tartalmazó kézirat fontos kordokumentuma a dunántúli, magyarországi irodalmi nyilvánosság megszületésének. Legutóbbi eredményeimet az Irodalomismeret irodalomtörténeti szaklap 2016/3. száma publikálta. A tanulmány elnyerte a Hopp Lajos tudományos díjat, melyet az MTA Irodalomtudományi Osztálya a 18. század irodalmával foglalkozó kutatóknak ítél. A 18. századi német nyelvű irodalom, valamint a német-magyar irodalmi, eszmetörténeti kapcsolatok kutatásához két ösztöndíj támogatását vehettem igénybe: a Marburgi Egyetemen Burkhard Dohm és Winfried Schröder fogadott, a Ruprecht-Karls Egyetemen Heidelbergben Wilhelm Kühlmann. Egy másik szövegkiadói vállalkozásban Beöthy Zsigmond Életemből című emlékiratát készítjük sajtó alá Boldog-Bernád Istvánnal. A kézirat jelentős forrásértékkel bír az 1830-as és 1840-es évekről, s követi Beöthy magánéletének alakulását, politikai és irodalmi pályáját. A memoár új szempontú vizsgálata érdekes adalékokat hozhat Beöthy Követválasztás című politikai drámájához, melyről a magyarországi drámatörténet teljesen elfeledkezett. A Követválasztás a liberális-konzervatív vita dramatizálása, s a dráma szintagmáinak elemzése a reformkor autentikus politikai nyelvezetéhez enged közel. A kor politikai nyelvének vizsgálatától további történelmi, eszme- és művelődéstörténeti tanulságok várhatók. Jelenleg Budapesten élek, kortárs irodalmi művekről közlök kritikákat, a litera.hu irodalmi szerkesztésében veszek részt.

Szabó P. Katalin

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és európai felvilágosodás elnevezésű doktori program másodéves hallgatója. Kutatási területe a történeti narratívák a 18. században, különös tekintettel Dugonics András Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt című történelmi regényére. Egy éve foglalkozik doktori disszertációjának témája mellett a szűzvállas szó politikai nyelvi kontextusával, melynek interdiszciplináris témája a 19. századi politikai nyelv vizsgálatán túl kiterjed az insurrectio intézményére, a reformországgyűlések és a közteherviselés történetére, valamint kapcsolódik a 19. századi kortesdalokhoz és további tisztújításra építő irodalmi szövegekhez is, és nem utolsósorban Arany Jánoshoz. A 18. és a 19. század mellett érdeklődéssel követi a kortárs irodalmat, a Kultúra és Kritika irodalom rovatának rovatvezetője, a Holdkatlan szerkesztője. Legutóbbi recenziójának témája Ugron Zsolna Hollóasszony, mely Szilágyi Erzsébet alakjában Arany János nagy hatású költeményét idézte meg.

Fazekas Júlia 

Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány szak elsőéves MA-hallgatója vagyok, klasszikus magyar irodalom- és összehasonlító irodalom- és kultúratudomány specializáción. Érdeklődési területem főleg a 19. század első felének irodalma. A klasszikus magyar irodalom körébe tartozó témákkal foglalkozva már több diákkonferencián vettem részt, a továbbiakban is ebben az irányban szeretnék vizsgálódni. Kutatási területem a reformkori divatlapok, amelyeket jelenleg a térpoétika szempontjából, a tér és irodalom összefüggéseit kutatva vizsgálok.

Váradi Katalin 

Váradi Katalin a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola abszolvált hallgatója. Kutatási témája az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája és közvéleménye, a magyar és osztrák fél sajtótermékeinek (napilapok, élclapok) összehasonlításával. Doktori értekezésében azt vizsgálja, miként ítélte meg a Monarchia korabeli közvéleménye a porosz/német–orosz kapcsolatok alakulását 1870 és 1879 között, és miként vélekedtek ezzel kapcsolatban a közös külpolitikáról. Van-e és milyen különbségek figyelhetőek meg a magyar és osztrák külpolitikai gondolkodás között, ezeket mi befolyásolhatta. A vizsgálódás kiterjed arra is, hogy a külügyi jelentésekhez képest milyen információk, értesülések jelentek meg a magyar és osztrák lapokban a nemzetközi élet fejleményeit illetően, valamint arra, hogy milyen kapcsolat állt fenn a közös külügyminisztérium és a korabeli sajtó között. 

Simon Erzsébet

Simon Erzsébet vagyok, a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Közigazgatástudományi Karának hallgatója. Történettudományi kutatásaimat elsősorban a Világkiállítások történetével kapcsolatban végzem, kiemelten az 1873-as Bécsi Világkiállítás, az 1937-es Párizsi Világkiállítás és az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás eseményeire fókuszálva. Az említett tárlatok politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális oldalait vizsgálom, illetve ezek hatásait a résztvevő államok, és elsősorban Magyarország tekintetében. További kutatási témám az 1945 utáni vidék története, elsősorban Tolna és Somogy megyék vonatkozásában.

IV. szekció előadói

Fekete Norbert

A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Klasszikus szövegtudomány alprogramjának voltam hallgatója, jelenleg doktorjelöltje vagyok. Kutatási témám a szerzői névhasználat és a kritika intézményesülésének kapcsolata a 18. század utolsó és a 19. század első évtizedeinek magyar irodalmában. Elsősorban az érdekel, hogy a szerzői névhasználat milyen módon segítette elő vagy korlátozta a kritikusi beszédhelyzet elfoglalását, illetve a különböző névhasználati megfontolások hogyan támogatták a recenzensi és az írói karrierépítést.

Rétfalvi P. Zsófia 

Rétfalvi Petra Zsófiának hívnak, 1994-ben születtem Dombóváron, jelenleg magyar szakos, irodalomtudomány szakirányos hallgató vagyok. 2013-ban kezdtem el tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2014-ben felvételt nyertem a Kerényi Károly Szakkollégiumba, ettől kezdve foglalkozom 19. századi magyar irodalommal. Eleinte főként Az ember tragédiájával foglalkoztam és Vörösmarty Mihály A Rom című művének álommegjelenítését vizsgáltam, majd később Vörösmarty-novellákat vizsgáltam. Fő kutatásom jelenleg az álom alakzata és annak 19. századi fogalma köré szerveződik. Emellett olykor kortárs irodalommal, kritikaírással is foglalkozom, valamint a szakkollégiumon belül kötetszerkesztési feladataim is vannak.

Bihary Gábor

A DE Irodalomtudományok Doktori Iskola másodéves doktorandusza vagyok, kutatási témám a 19. század végének novellisztikája (Gozsdu Elek és Petelei István művei) antropológiai és maszkulinkutatási keretben. A mesterképzés alatt fordult figyelmem a századvég irodalma felé, a témában írott dolgozatommal harmadik helyezést értem el a 2015-ös OTDK-n. A kutatásom középpontjában a pozitivizmus emberképe és a destabil nemiségképletek állnak, összefüggésben a női és a férfi szerepek társadalomtörténeti változásaival. Recenzióim, kritikáim jelentek meg kortárs irodalmi művekről, emellett a Szkholion c. irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat szerkesztője, illetve az Alföld Stúdió tagja vagyok.

III. szekció előadói

Domokos Gyöngyi 

Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem magyar és klasszika-filológia szakán végezte, latin-magyar tanári és bölcsész diplomáját pedig 2014-ben szerezte meg. Két évig középiskolai latintanár a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló gimnáziumában, továbbá négy éve a Pécsi Tudományegyetem egyetemi óraadója. Jelenleg a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója, a Modern Irodalmi Kutatókör tagja. Kutatási területe a latin és ógörög szövegek narratív elemzése, a recusatio, a horatiusi líra leképeződése a kortárs lírában és a kortárs prózai szövegek narratív elemzése. Műfordító, irodalomtörténész, az Ókortudományi Társaság és a Doktoranduszok Országos Szövetségének tagja, valamint a Holdkatlan irodalmi folyóirat társszerkesztője. Jelen előadásában Jókai Mór Mire megvénülünk című regényében manifesztálódó társadalmi cirkularitást, a társadalmi reprezentáció bipolaritásának relációs kérdéskörét igyekszik vizsgálni.

Horváth Anna 

Horváth Anna vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős hallgatója, magyar nyelv és irodalom mesterképzésen. A képzés kezdetén a klasszikus magyar irodalom szakirányt választottam, hiszen az alapszakos szakdolgozatomat is Jókai Mór regénypoétikájából írtam. Meghatározó élmény volt, hogy alig tizenegy évesen, a kötelező-korszak előtt – arra a feltevésre, hogy nincs mit olvasnom –, otthon édesanyám a kezembe nyomta Jókaitól A kőszívű ember fiait. S az első, borzasztó élményt magam mögött hagyva már sokkal felszabadultabban tudtam a későbbiekben a kezembe venni ismét a könyvet. Onnantól kezdve nem volt megállás, s ez a kissé egyoldalú kapcsolat mind a mai napig érvényes. Magamról nem nagyon szeretek beszélni: Sopronban születtem, de a család Nagycenkhez köt, szabadidőmben pedig nemcsak a könyvtárakat látogatom szívesen, hanem a természetet is.

Ujvári Nóra 

Jelenleg az ELTE PhD-hallgatója vagyok. Kutatási területem a késő romantikus és kora modern magyar irodalom. Főként olyan szövegeket vizsgálok, melyekben útleírás vagy egy utazás leírása található. Kutatásaimban az utazási regényeknek a személyiség válságát színre vivő aspektusával foglalkozom. Ugyanis az utazás, nemcsak mint téma jelenik meg a 19. század második felének prózaepikájában, hanem egyben az ismeretszerzés egyik formájává válik, melynek révén a személyiség komoly tudati átalakuláson megy keresztül; elbeszélése ezért szembesül a fejlődésregény műfaji stratégiájával is. Emellett – műfaji tekintetben – a kidolgozandó téma kapcsolatba kerül az önéletírás, a napló, a vallomás, az értekezés, az etnografikus leírás stb. történeti formációival. Így kerülhet tárgyalásra például Kemény Zsigmondtól A szív örvényei, vagy Asbóth Jánostól az Egy bolyongó tárcájából, illetve az Álmok álmodója. Az itáliai utazások irodalmát gazdagítják továbbá az olyan érdekes és szokatlan szerveződésű, a kánon peremére szorult művek, mint Jókai Mór szövege az Utazás egy sírdomb körül.

II. szekció előadói

Radnai Dániel Szabolcs

2013-ban nyertem felvételt a PTE Bölcsészettudományi Kar magyar BA szakára, amely mellé 2014-ben felvettem a kommunikáció- és médiatudomány minor képzést, illetve a tanári kiegészítő modult. 2016. júniusában kaptam meg az alapszakos diplomámat, s 2016 szeptemberétől az utolsó hazánkban induló tanári mesterképzési évfolyamnak lettem hallgatója mint magyar és mozgóképkultúra és médiaismeret tanár.

A tudományos kutatást az alapszak második felében kezdtem. 2016 tavaszán a Realizmuson innen és túl – A Mikszáth-próza elfeledett értelmezési hagyománya c. előadásommal a tavaszi Kari Tudományos Diákköri Konferencián III. helyezést értem el. Irodalomtörténeti érdeklődésem a klasszikus magyar irodalom tárgykörére fókuszál, azon belül is a 19. század közepére, második felére: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és más prózaírók munkásságára. Témaválasztásaim egyfelől korábbi, iskolai olvasmányélményeimen, főként a Mikszáth-rokonszenvemen alapulnak, illetve az egyetemi kötelező tanulmányok alatt is ennek a korszaknak a szerzői, alkotásai, jelenségei kerültek közel hozzám. Jelen előadással a Mikszáth-irodalom azon irányához szeretnék kapcsolódni, mely megkezdte Mikszáth Kálmán publicisztikájának, politikai szövegeinek újszerű vizsgálatát, folytatva ennek filológiai feldolgozását. Tervem egy nagyobb ívű történeti tanulmány, mely a töredékes irodalomtörténeti reflexiókat elemezve – a Jókai-életrajzzal a középpontban – felvázolná Mikszáth irodalomszemléletének főbb vonásait, történeti periodizációjának, kategória-alkotásainak premisszáit. Ezen hosszabb távú munka első fejezetének szánom – az Arany-bicentenárium alkalmából – az Arany Jánossal kapcsolatos szövegek vizsgálatát.

Zsembery Borbála 

Zsembery Borbála vagyok, a PTE IDI végzős hallgatója. Kutatásom fókuszában Jókai Mór önéletírásai állnak. Készülő disszertációm főbb irányait az imázsépítés, az önéletrajziság problémái, a hatásiszony működése, az énelbeszélések vizsgálata adja. Az elméleti kutatás mellett egyre inkább foglalkoztat a gyakorlati vonatkozás is: körvonalazódni látszik egy új fejezet, amelyben a közoktatásban működő Jókai-képet, a regényeit illető elvárásokat és előítéleteket járnám körül. Nagyon érdekelnek azok a kortárs kísérletek, melyek a klasszikus irodalmi szövegek „aktualizálására” törekednek. Ilyenek egyrészt Nógrádi Gergely Jókai-átiratai, melyek megmutatják, hogy milyen pontokon mutatkozik meg Jókai „elavultsága”, hol jelentkeznek azok az áthidalhatatlan(nak tűnő) nyelvi, kulturális akadályok, eltérések, melyek ma már szinte olvashatatlanná teszik ezeket a regényeket egy középiskolás számára. Másrészt több olyan kezdeményezés indult az elmúlt hónapokban, években, amelyek a popkultúra felől közelítenek a klasszikus irodalomhoz annak érdekében, hogy az érdekesebb, átélhetőbb legyen a fiatal generáció számára is. Erre lehet példa a Napi Jókai Facebook-oldal vagy az Életben maradnánk képregények.

Szmeskó Gábor 

Arany János Őszikéinek fogadtatásával, az egyes versek megjelenése körüli irodalompolitikai viszonyokkal, a versek nyilvánosságra kerülésének Aranyra gyakorolt hatásával foglalkozó dolgozatával a XXXII. OTDK-n II. helyezést szerzett a PPKE BTK színeiben, Dr. Ajkay Alinka vezetésével. A dolgozat az ItK 2016/5 számában jelent meg. A témával több konferencián is bemutatkozott már. Az idei, XXXIII. OTDK-n Emmanuel Lévinas szabadságfogalmát elemző dolgozattal szerepel (témavezető: Dr. Pavlovits Tamás), melyet már mint az SZTE BTK MA II. éves magyar-, filozófiatanár szakos hallgatója nyújtott be. Emellett rendszeresen publikál az Irodalmi Magazinban.

Érdeklődése Arany János kései költészetén kívül Lévinas filozófiája, s Pilinszky János esztétikája felé irányul.

I. szekció előadói

Balogh Gergő 

Az ELTE BTK Általános irodalom- és kultúratudomány doktori programján vagyok elsőéves hallgató. Kutatási témáim közé tartozik a 20. század első felének magyar irodalma, a modern irodalom története és elmélete, az irodalmi modernség és a társadalmi modernitás viszonya, összefüggései. Emellett erősen foglalkoztatnak még azok a kérdések, amelyek az irodalom, különösen pedig a költészet politikai és etikai dimenzióját érintik. BA-képzésemet (magyar) Egerben, MA-képzésemet (irodalom- és kultúratudomány) pedig az ELTE BTK-n végeztem. A 2015-ös OTDK-n 3. helyezést értem el. Tanulmányaim és kritikáim többek között az Irodalomtörténetben, az Irodalomtörténeti Közleményekben, az Alföldben, a Tiszatájban és a Kalligramban jelentek meg. A FISZ és az Alföld Stúdió tagja vagyok.

 Chikány Judit 

Az ELTE BTK-n végeztem 2011-ben, magyar-néprajz szakon. Ezt követően a Néprajzi Múzeumban kezdtem dolgozni, jelenleg otthon vagyok gyed-en a második gyermekünkkel. Kutatási témám az irodalmi művek folklór és ponyvairodalmi kapcsolatainak vizsgálata. Elsősorban a 19. század magyar nyelvű irodalmi alkotásainak – főként Arany János és Petőfi Sándor elbeszélő költeményeinek – szövegvizsgálatával foglalkozom, keresve a folklór és a populáris kultúra termékeivel való kapcsolódási pontokat. 

Vámos Violetta 

 Vámos Violetta vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának magyar-latin tanári MA végzős hallgatója. Eddigi kutatásaim főként Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposzának antik motívumaira irányultak. Szakdolgozatomat a költő diákéveiből írom. Érdeklődési területem főként az átmeneti műfajok sajátos szövegvilága, illetve a magyar irodalomban jellemző klasszikus műveltség vizsgálata. Szeretek tanítani, gimnazistákkal együtt dolgozni, lelkesíteni őket az irodalom szeretetére, de ugyanennyire fontos számomra a filológia is.