VI. szekció előadói

Górász Péter

Górász Péter vagyok, 1992-ben születtem. Előbb a veszprémi Pannon Egyetem színháztörténet szakirányú magyar alapszakán, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Irodalom- és kultúratudomány mesterszakán szereztem diplomát. Erasmus hallgatóként egy évet töltöttem Rómában: a La Sapienza egyetemen folytattam színháztudományi stúdiumokat. 2014-ben a budapesti Kortárs Drámafesztiválon végeztem szakmai gyakorlatot. Részt vettem a FISZ és a KonTextus Műhely közös projektjeként megvalósuló Hotel Jókai irodalmi séta szervezésében és megvalósításában. Tavaly nyáron a FISZ-tábor koordinálásában is közreműködtem. Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának munkatársa vagyok. Kutatási területem a kortárs magyar verses elbeszélések; ezen belül a kortárs magyar verses regények, s ezek kapcsolata 19. századi elődeikkel. Eddig a Tiszatájonline-on, a Kortárs Online-on és a Literán jelentek meg publikációim.

Pataky Adrienn

Magyar nyelv és irodalom, összehasonlító irodalomtudomány és drámapedagógia szakokon szerzett bölcsész és tanári diplomája után PhD-tanulmányait az ELTE BTK Általános irodalom- és kultúratudomány oktatási programján végezte. Jelenleg doktorjelölt, tudományos segédmunkatárs, az ELTE BTK és a Balassi Intézet óraadója (elsősorban modern és kortárs magyar lírát tanít). Emellett a Pesti Bölcsész Akadémia egyik főszervezője, több verseskötet, illetve irodalomtörténeti témájú kötet (társ)szerkesztője, s 2014–2017 között a Kortárs Online szépirodalmi rovatának vezetője Nagypál Istvánnal.  Disszertációját a 20. századi magyar szonettről és előzményeiről írja. Kutatásaiban emellett elsősorban az újholdasok és a nyugatosok munkásságára, kéziratos hagyatékára, illetve a kortárs költészet irányaira összpontosít. Első tanulmánykötete: Szabad kötöttség. Szonettekről és politikai líráról a ’45 utáni magyar irodalomból (Ráció, 2016). Jelenleg disszertációja lezárása mellett egy Nemes Nagy Ágnessel és az újholdasokkal foglalkozó tanulmánykötet szerkesztésén dolgozik, illetve Babits Mihály és Gellért Oszkár 1930–1941 közötti Nyugat-levelezését rendezi sajtó alá Buda Attilával. 

Kerekesné Bíró Éva 

2006 óta a Déri Múzeum irodalmi muzeológusa vagyok, 2010 óta múzeumpedagógiával és módszertannal is foglalkozom. Miskolcon végeztem egyetemi tanulmányaimat, először francia nyelvtanári oklevelet, majd a Miskolci Egyetem magyar szakán magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár oklevelet szereztem. Néhány éve végeztem az ELTE múzeumpedagógiai szaktanácsadó szakán. Az irodalmi kiállítások közönsége egy-egy tárlatvezetés vagy múzeumpedagógiai foglalkozás után gyakran érdeklődik egy-egy költő, író egészen személyes oldala felől. Szerencsés esetben ezek a kérdések beszélgetéssé válnak, és a látogatóknak sokszor úgy felkelteti az érdeklődését egy-egy irodalmi személy élethelyzete, hogy ez megváltoztatja hozzáállásukat az írói életmű iránt. A hétköznapi látogatóknak természetes igénye, hogy a szépirodalmi műalkotások mellett az „embert” is megismerjék. Arany János személyisége, puritán, szorgalmas élete, alázatos, ugyanakkor stabil és erős értékrendje mindig nagyon rejtélyessé tette őt számomra. A szakirodalom, az életmű feldolgozásának oly sok szempontú megismerése után sem tudom, hogy ki lehetett ez az ember? A fenti látogatói attitűd figyelembe vétele irányította figyelmemet e kérdések felé. Vajon megismerhető-e Arany János magánemberként most, a 21. században?