V. szekció előadói

Schrek Katalin 

2012 óta vagyok a DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, de már 2008 óta végzem kutatásaimat Dr. Bodnár Erzsébet témavezetésével. Doktori témám diplomáciatörténeti jellegű: az angol-orosz válságkezelési mechanizmusok a 19. század első felében, a keleti kérdés kríziseinek tekintetében. Érdeklődési köröm azonban ennél tágabb területet ölel fel. A diplomáciatörténethez kapcsolódóan korábban már foglalkoztam egy-egy diplomata pályájának vizsgálatával (pl.: K. A. Lieven herceg londoni orosz követ és David Urquhart konstantinápolyi brit diplomata tevékenységével). Ebbe a kutatási irányvonalba illeszkedik jelenlegi témám, amely Esterházy Pál Antal londoni követségének, a brit politikai körökkel fenntartott kapcsolatrendszerének és a nemzetközi ügyekben való szerepvállalásának vizsgálatára összpontosít.

Boldog-Bernád István - Mészáros Gábor

Boldog-Bernád István vagyok, a Magyar és európai felvilágosodás doktori program másodéves hallgatója az ELTE BTK-n. Disszertációs témám Kisfaludy Károly kapcsolatrendszerének és irodalomszervezői munkásságának feltárása. Ehhez elsődleges forrásként a Kisfaludy-levelezést használom, amelynek kritikai kiadása is szerepel a céljaim között. Részt veszek Beöthy Zsigmond önéletírásának és egyes műveinek (Követválasztás, publicisztikák, levelek) sajtó alá rendezésében, irodalmi adatbázisok építésében, régi könyvek, folyóiratok és kéziratok archiválási munkálataiban. Mindemellett foglalkoztat még a gótikus és fantasztikus irodalom tudományos igényű vizsgálata. 

Mészáros Gábor: Kutatási területem: az eszmetörténet és irodalomtörténet határterületei a 18–19. századi magyar és európai irodalomban, a textológia, irodalmi kapcsolatrendszerek a 18–19. századi magyar irodalomban, valamint Pálóczi Horváth Ádám kéziratos szövegeinek kritikai igényű feldolgozása. Doktori értekezésemben egy kéziratban maradt, elveszettnek hitt Pálóczi Horváth Ádám-mű (a Hol-mi negyedik része) kritikai igényű feldolgozását, kiadását végzem el. A Csurgói Könyvtár kézirattárában található, 217 különböző irodalmi művet és levelet tartalmazó kézirat fontos kordokumentuma a dunántúli, magyarországi irodalmi nyilvánosság megszületésének. Legutóbbi eredményeimet az Irodalomismeret irodalomtörténeti szaklap 2016/3. száma publikálta. A tanulmány elnyerte a Hopp Lajos tudományos díjat, melyet az MTA Irodalomtudományi Osztálya a 18. század irodalmával foglalkozó kutatóknak ítél. A 18. századi német nyelvű irodalom, valamint a német-magyar irodalmi, eszmetörténeti kapcsolatok kutatásához két ösztöndíj támogatását vehettem igénybe: a Marburgi Egyetemen Burkhard Dohm és Winfried Schröder fogadott, a Ruprecht-Karls Egyetemen Heidelbergben Wilhelm Kühlmann. Egy másik szövegkiadói vállalkozásban Beöthy Zsigmond Életemből című emlékiratát készítjük sajtó alá Boldog-Bernád Istvánnal. A kézirat jelentős forrásértékkel bír az 1830-as és 1840-es évekről, s követi Beöthy magánéletének alakulását, politikai és irodalmi pályáját. A memoár új szempontú vizsgálata érdekes adalékokat hozhat Beöthy Követválasztás című politikai drámájához, melyről a magyarországi drámatörténet teljesen elfeledkezett. A Követválasztás a liberális-konzervatív vita dramatizálása, s a dráma szintagmáinak elemzése a reformkor autentikus politikai nyelvezetéhez enged közel. A kor politikai nyelvének vizsgálatától további történelmi, eszme- és művelődéstörténeti tanulságok várhatók. Jelenleg Budapesten élek, kortárs irodalmi művekről közlök kritikákat, a litera.hu irodalmi szerkesztésében veszek részt.

Szabó P. Katalin

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és európai felvilágosodás elnevezésű doktori program másodéves hallgatója. Kutatási területe a történeti narratívák a 18. században, különös tekintettel Dugonics András Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világos váratt című történelmi regényére. Egy éve foglalkozik doktori disszertációjának témája mellett a szűzvállas szó politikai nyelvi kontextusával, melynek interdiszciplináris témája a 19. századi politikai nyelv vizsgálatán túl kiterjed az insurrectio intézményére, a reformországgyűlések és a közteherviselés történetére, valamint kapcsolódik a 19. századi kortesdalokhoz és további tisztújításra építő irodalmi szövegekhez is, és nem utolsósorban Arany Jánoshoz. A 18. és a 19. század mellett érdeklődéssel követi a kortárs irodalmat, a Kultúra és Kritika irodalom rovatának rovatvezetője, a Holdkatlan szerkesztője. Legutóbbi recenziójának témája Ugron Zsolna Hollóasszony, mely Szilágyi Erzsébet alakjában Arany János nagy hatású költeményét idézte meg.

Fazekas Júlia 

Az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány szak elsőéves MA-hallgatója vagyok, klasszikus magyar irodalom- és összehasonlító irodalom- és kultúratudomány specializáción. Érdeklődési területem főleg a 19. század első felének irodalma. A klasszikus magyar irodalom körébe tartozó témákkal foglalkozva már több diákkonferencián vettem részt, a továbbiakban is ebben az irányban szeretnék vizsgálódni. Kutatási területem a reformkori divatlapok, amelyeket jelenleg a térpoétika szempontjából, a tér és irodalom összefüggéseit kutatva vizsgálok.

Váradi Katalin 

Váradi Katalin a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola abszolvált hallgatója. Kutatási témája az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája és közvéleménye, a magyar és osztrák fél sajtótermékeinek (napilapok, élclapok) összehasonlításával. Doktori értekezésében azt vizsgálja, miként ítélte meg a Monarchia korabeli közvéleménye a porosz/német–orosz kapcsolatok alakulását 1870 és 1879 között, és miként vélekedtek ezzel kapcsolatban a közös külpolitikáról. Van-e és milyen különbségek figyelhetőek meg a magyar és osztrák külpolitikai gondolkodás között, ezeket mi befolyásolhatta. A vizsgálódás kiterjed arra is, hogy a külügyi jelentésekhez képest milyen információk, értesülések jelentek meg a magyar és osztrák lapokban a nemzetközi élet fejleményeit illetően, valamint arra, hogy milyen kapcsolat állt fenn a közös külügyminisztérium és a korabeli sajtó között. 

Simon Erzsébet

Simon Erzsébet vagyok, a PPKE BTK Történettudományi Doktori Iskolájának, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam- és Közigazgatástudományi Karának hallgatója. Történettudományi kutatásaimat elsősorban a Világkiállítások történetével kapcsolatban végzem, kiemelten az 1873-as Bécsi Világkiállítás, az 1937-es Párizsi Világkiállítás és az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás eseményeire fókuszálva. Az említett tárlatok politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális oldalait vizsgálom, illetve ezek hatásait a résztvevő államok, és elsősorban Magyarország tekintetében. További kutatási témám az 1945 utáni vidék története, elsősorban Tolna és Somogy megyék vonatkozásában.