III. szekció előadói

Domokos Gyöngyi 

Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem magyar és klasszika-filológia szakán végezte, latin-magyar tanári és bölcsész diplomáját pedig 2014-ben szerezte meg. Két évig középiskolai latintanár a Pécsi Tudományegyetem Gyakorló gimnáziumában, továbbá négy éve a Pécsi Tudományegyetem egyetemi óraadója. Jelenleg a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Phd-hallgatója, a Modern Irodalmi Kutatókör tagja. Kutatási területe a latin és ógörög szövegek narratív elemzése, a recusatio, a horatiusi líra leképeződése a kortárs lírában és a kortárs prózai szövegek narratív elemzése. Műfordító, irodalomtörténész, az Ókortudományi Társaság és a Doktoranduszok Országos Szövetségének tagja, valamint a Holdkatlan irodalmi folyóirat társszerkesztője. Jelen előadásában Jókai Mór Mire megvénülünk című regényében manifesztálódó társadalmi cirkularitást, a társadalmi reprezentáció bipolaritásának relációs kérdéskörét igyekszik vizsgálni.

Horváth Anna 

Horváth Anna vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős hallgatója, magyar nyelv és irodalom mesterképzésen. A képzés kezdetén a klasszikus magyar irodalom szakirányt választottam, hiszen az alapszakos szakdolgozatomat is Jókai Mór regénypoétikájából írtam. Meghatározó élmény volt, hogy alig tizenegy évesen, a kötelező-korszak előtt – arra a feltevésre, hogy nincs mit olvasnom –, otthon édesanyám a kezembe nyomta Jókaitól A kőszívű ember fiait. S az első, borzasztó élményt magam mögött hagyva már sokkal felszabadultabban tudtam a későbbiekben a kezembe venni ismét a könyvet. Onnantól kezdve nem volt megállás, s ez a kissé egyoldalú kapcsolat mind a mai napig érvényes. Magamról nem nagyon szeretek beszélni: Sopronban születtem, de a család Nagycenkhez köt, szabadidőmben pedig nemcsak a könyvtárakat látogatom szívesen, hanem a természetet is.

Ujvári Nóra 

Jelenleg az ELTE PhD-hallgatója vagyok. Kutatási területem a késő romantikus és kora modern magyar irodalom. Főként olyan szövegeket vizsgálok, melyekben útleírás vagy egy utazás leírása található. Kutatásaimban az utazási regényeknek a személyiség válságát színre vivő aspektusával foglalkozom. Ugyanis az utazás, nemcsak mint téma jelenik meg a 19. század második felének prózaepikájában, hanem egyben az ismeretszerzés egyik formájává válik, melynek révén a személyiség komoly tudati átalakuláson megy keresztül; elbeszélése ezért szembesül a fejlődésregény műfaji stratégiájával is. Emellett – műfaji tekintetben – a kidolgozandó téma kapcsolatba kerül az önéletírás, a napló, a vallomás, az értekezés, az etnografikus leírás stb. történeti formációival. Így kerülhet tárgyalásra például Kemény Zsigmondtól A szív örvényei, vagy Asbóth Jánostól az Egy bolyongó tárcájából, illetve az Álmok álmodója. Az itáliai utazások irodalmát gazdagítják továbbá az olyan érdekes és szokatlan szerveződésű, a kánon peremére szorult művek, mint Jókai Mór szövege az Utazás egy sírdomb körül.